Az elektronikus eszközök javításának megkezdése vagy az áramkör összeállítása előtt érdemes meggyőződni arról, hogy az összes telepítendő elem jó állapotban van-e. Új alkatrészek használata esetén ellenőrizze, hogy megfelelően működnek-e. A tranzisztor számos elektromos áramkör egyik fő alkotóeleme, ezért először csengetni kell. Ez a cikk részletesen elmondja, hogyan ellenőrizheti a tranzisztort multiméterrel.
Tartalom [Hide]
Mi a tranzisztor
Bármely elektromos áramkör fő alkotóeleme egy tranzisztor, amely külső jel hatására vezérli az áramot az áramkörben. A tranzisztorok két típusra oszthatók: terepi hatású és bipoláris.
A bipoláris tranzisztornak három vezetéke van: bázis, emitter és kollektor. Az alapra egy kis áram kerül, amely az emitter-kollektor ellenállási zónában változást okoz, ami az áramló áram változásához vezet. Az áram egy irányban áramlik, amelyet az átmenet típusa határoz meg, és megfelel a kapcsolat polaritásának.
Az ilyen típusú tranzisztor két pn csatlakozással van ellátva. Amikor az elektronikus vezetőképesség (n) a készülék szélső tartományában uralkodik, és középen a (p) lyuk uralkodik, a tranzisztort n-p-n-nek (fordított vezetőképesség) nevezzük. Ha éppen ellenkezőleg, akkor az eszközt p-n-p tranzisztornak (elővezetésnek) nevezzük.
A terepi tranzisztorok jellegzetes különbségekkel rendelkeznek a bipoláris tranzisztoroktól. Két működő vezetékkel vannak ellátva - forrás és leeresztő és egy vezérlő (kapu). Ebben az esetben a kapun a feszültség hat, nem pedig az áram, ami a bipoláris típusra jellemző. Az elektromos áram a forrás és a lefolyó között bizonyos intenzitással áramlik, amely a jeltől függ. Ez a jel a kapu és a forrás vagy a kapu és a lefolyó között jön létre. Az ilyen típusú tranzisztor lehet vezérlő pn csatlakozással vagy szigetelt kapuval. Az első esetben a munkavezetékek egy fél- vagy n-típusú félvezető lemezhez vannak kötve.
A terepi tranzisztorok fő jellemzője, hogy nem áram, hanem feszültség vezérli őket. A villamos energia minimális felhasználása lehetővé teszi, hogy csendes és kompakt tápegységekkel rendelkező rádió-alkatrészekben használják. Az ilyen eszközök különböző polaritásúak lehetnek.
A tranzisztor ellenőrzése multiméterrel
Sok modern tesztelő speciális csatlakozókkal van felszerelve, amelyeket a rádió-alkatrészek, köztük a tranzisztorok teljesítményének tesztelésére használnak.
A félvezető eszköz működési állapotának meghatározásához minden elemét tesztelni kell. A bipoláris tranzisztornak két pn csatlakozása van diódák (félvezetők) formájában, amelyek ellentétesen kapcsolódnak az alaphoz. Innen az egyik félvezető képződik a kollektor és az alapvezetékek, a másik pedig az emitter és az alap felé.
Amikor tranzisztort használ az áramköri kártya összeállításához, akkor tisztán meg kell ismernie az egyes csapok célját. A helytelen cellaelhelyezés kiégést okozhat. Egy tesztelő segítségével megtudhatja az egyes csapok célját.
Fontos! Ez az eljárás csak működő tranzisztor esetén lehetséges.
Ehhez a készüléket a maximális határértékig ellenállásmérési módba kapcsolják. Piros szondával érintse meg a bal érintkezőt, és mérje meg az ellenállást a jobb és a középső kapocsnál. Például a kijelző 1 és 817 ohm értéket mutat.
Ezután a piros szondát középre kell mozgatni, és a fekete segítségével megmérni az ellenállásokat a jobb és a bal kapocson. Itt az eredmény lehet: végtelen és 806 ohm. Vigye a piros szondát a megfelelő érintkezőre, és mérje meg a maradék kombinációt. Itt mindkét esetben a kijelző 1 ohm értéket mutat.
Az összes mérésből levonva a következtetést, az alap a jobb kimeneten található. A többi vezeték meghatározásához telepítenie kell a fekete szondát az alapra. Az egyik tű 817 Ohm értéket mutatott - ez egy sugárzó csomópont, a másik pedig 806 Ohm, egy kollektor csomópont.
Fontos! Az emitter csomópont ellenállása mindig nagyobb lesz, mint a kollektor csomópontja.
Hogyan csengethetünk tranzisztort multiméterrel
Annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az eszköz jó állapotban van-e, elég tudni a félvezetőinek előre és hátra történő ellenállását. Ehhez a tesztelőt ellenállásmérési módra kapcsolják, és 2000-es határértékre állítják. Ezután csengessen mindkét érintkezőpárt mindkét irányba. Így történik hat mérés:
- az alap-kollektor csatlakozásnak egy irányba kell vezetnie az elektromos áramot;
- az alap-emitter csatlakozás elektromos áramot vezet egy irányba;
- az emitter-kollektor csatlakozás egyetlen irányba sem vezet elektromos áramot.
Hogyan lehet kicsengetni a tranzisztorokat egy multiméterrel, amelynek vezetőképessége p-n-p (az emitter kereszteződés nyílja az alapra irányul)? Ehhez érintse meg az alapot egy fekete szondával, és érintse meg az emitter és a kollektor csomópontjait a pirosal. Ha jó állapotban vannak, akkor a teszter 500-1200 ohmos közvetlen ellenállást mutat.
A fordított ellenállás ellenőrzéséhez érintse meg az alapot a piros szondával, és felváltva a feketével az emitter és a kollektor vezetékeihez. Most a készüléknek mindkét ellenállásnál nagy ellenállási értéket kell mutatnia, és a képernyőn az "1" -t kell megjelenítenie. Ez azt jelenti, hogy mindkét átmenet rendben van, és a tranzisztor nem sérült.
Ez a technika lehetővé teszi a kérdés megoldását: hogyan lehet ellenőrizni a tranzisztort multiméterrel anélkül, hogy forrasztanánk a tábláról. Ez annak köszönhető, hogy a készülék csomópontjait nem tolják el kis ellenállású ellenállások. Ha azonban a mérések során a teszter túl kicsi értékeket mutat az emitter és a kollektor csomópontok előre és hátra történő ellenállásán, akkor a tranzisztort el kell távolítani az áramkörből.
Mielőtt multiméterrel ellenőriznénk az n-p-n tranzisztort (az emitter kereszteződés nyílja az alapról van irányítva), a teszter piros tesztvezetékét az előremenő ellenállás meghatározásához csatlakoztatjuk az alaphoz. A készülék működőképességét ugyanazon módszerrel ellenőrzik, mint a pnp tranzisztort.
A tranzisztor meghibásodását az egyik csomópont megszakadása bizonyítja, ahol nagy értéket mutatnak előre vagy hátra ellenállás. Ha ez az érték 0, akkor a csomópont nyitva van, és a tranzisztor hibás.
Ez a technika csak bipoláris tranzisztorokhoz alkalmas. Ezért az ellenőrzés előtt meg kell győződnie arról, hogy ez nem összetett vagy terepi eszköz. Ezután ellenőriznie kell az emitter és a kollektor közötti ellenállást. Itt nem lehet bezárás.
Ha egy elektromos áramkör összeállításához tesztelő segítségével hozzávetőleges áramerősségű tranzisztort kell használni, meghatározhatja a szükséges elemet. Ehhez a teszter hFE üzemmódra vált. A tranzisztor a készüléken található adott típusú készülék megfelelő csatlakozójához van csatlakoztatva. A multiméternek meg kell jelenítenie a h21 paraméter értékét.
Hogyan ellenőrizhető a tirisztor multiméterrel? Három p-n csatlakozással van felszerelve, amely eltér a bipoláris tranzisztortól. Itt a szerkezetek zebra módjára váltják egymást. A fő különbség közte és a tranzisztor között az, hogy az üzemmód változatlan marad a vezérlő impulzus elérése után. A tirisztor mindaddig nyitva marad, amíg a benne lévő áram egy bizonyos értékre nem csökken, amelyet tartóáramnak nevezünk. A tirisztor használata gazdaságosabb elektromos áramkörök összegyűjtését teszi lehetővé.
A multiméter az ellenállásmérési skálára van állítva a 2000 Ohm tartományban. A tirisztor kinyitásához a fekete szondát a katódhoz, a vöröset az anódhoz kell csatlakoztatni. Emlékeztetni kell arra, hogy a tirisztor pozitív és negatív impulzusokkal nyithat. Ezért mindkét esetben az eszköz ellenállása kisebb lesz, mint 1. A tirisztor nyitva marad, ha a vezérlőjel áram meghaladja a tartási küszöböt. Ha az áram kisebb, akkor a kulcs bezárul.
Az IGBT tranzisztor tesztelése multiméterrel
A szigetelt kapu bipoláris tranzisztor (IGBT) egy háromelektródás teljesítményű félvezető eszköz, amelyben két tranzisztor csatlakozik kaszkád elven egy struktúrában: a mezőhatású és a bipoláris. Az első képezi a vezérlőcsatornát, a második pedig az erőcsatornát.
A tranzisztor teszteléséhez a multimétert félvezető teszt módba kell állítani. Ezt követően szondák segítségével mérje meg az emitter és a kapu közötti ellenállást előre és hátramenetben a rövidzárlat észleléséhez.
Most csatlakoztassa a készülék piros vezetékét az emitterhez, és röviden érintse meg a redőnyt a feketével. Ez negatív feszültséggel tölti fel a kaput, lehetővé téve a tranzisztor kikapcsolását.
Fontos! Ha a tranzisztor beépített anti-párhuzamos diódával van ellátva, amelyet az anód a tranzisztor emitteréhez, a katód pedig a kollektorhoz köt, akkor ennek megfelelően csengeni kell.
Most meg kell győződnie a tranzisztor működéséről. Először érdemes a bemeneti kapu-emitter kapacitást pozitív feszültséggel feltölteni. Ebből a célból, egyidejűleg és röviden, a piros szondának érintenie kell a redőnyt, a fekete pedig a kibocsátót. Most ellenőriznie kell a kollektor-emitter csatlakozását úgy, hogy a fekete szondát az emitterhez, a pirosat pedig a kollektorhoz köti. A multiméter kijelzőjének enyhe, 0,5-1,5 V feszültségesést kell mutatnia. Ennek az értéknek néhány másodpercig stabilnak kell maradnia. Ez azt jelzi, hogy nincs szivárgás a tranzisztor bemeneti kapacitásában.
Hasznos tanácsok! Ha a multiméter feszültsége nem elegendő az IGBT tranzisztor kinyitásához, akkor a bemeneti kapacitás feltöltésére egy állandó 9-15 V feszültségforrás használható.
Hogyan ellenőrizhetjük a terepi tranzisztort multiméterrel?
A terepi tranzisztorok nagyon érzékenyek a statikus elektromosságra, ezért először földelni kell.
Mielőtt elkezdené ellenőrizni a terepi tranzisztort, meg kell határoznia annak feszítővezetékét. Az importált szerelvények általában rendelkeznek a csatlakozási pontokat azonosító címkékkel. Az S betű a készülék forrását, a D betű a lefolyót, a G betű pedig a redőnyt jelenti. Ha nincs pinout, akkor az eszköz dokumentációját kell használnia.
Kapcsolódó cikk:
Elektromos multiméter: teszter különféle elektromos mérésekhez
Tesztelő az elektromos teljesítmény mérésére. A készülék használata autóhoz és otthon. Az elektromos jellemzők mérésének elve.
A tranzisztor jó állapotának ellenőrzése előtt érdemes megfontolni, hogy a modern MOSFET típusú rádiós alkatrészek egy kiegészítő diódával rendelkeznek a forrás és a lefolyó között, amelyet szükségszerűen az eszköz áramkörére alkalmaznak. A dióda polaritása teljes mértékben a tranzisztor típusától függ.
Hasznos tanácsok! Az antisztatikus csukló földelő hevederrel vagy az akkumulátor kézzel történő megérintésével megvédheti magát a statikus felhalmozódástól.
Az a fő feladat, hogy miként ellenőrizhető a terepi tranzisztor multiméterrel anélkül, hogy forrasztaná azt a tábláról, a következő lépésekből áll:
- Szükséges a statikus elektromosság eltávolítása a tranzisztorból.
- Kapcsolja a mérőt félvezető teszt üzemmódba.
- Csatlakoztassa a piros szondát a készülék "+" csatlakozójához, és a fekete "-" jelet.
- Érintse meg a piros vezetéket a forráshoz, a feketét pedig a tranzisztor lefolyójához. Ha a készülék üzemképes, a mérőeszköz kijelzőjén 0,5-0,7 V feszültség jelenik meg.
- Csatlakoztassa a fekete szondát a tranzisztor forrásához, a pirosat pedig a lefolyóhoz. A képernyőn a végtelent kell megjeleníteni, ami azt jelzi, hogy az eszköz jó állapotban van.
- Nyissa ki a tranzisztort úgy, hogy a piros szondát a kapuhoz, a fekete szondát pedig a forráshoz köti.
- A fekete vezeték helyzetének megváltoztatása nélkül csatlakoztassa a piros szondát a lefolyóhoz. Ha a tranzisztor jó, akkor a teszter 0-800 mV tartományban feszültséget mutat.
- A vezetékek polaritásának megváltoztatásával a feszültség leolvasott értékének változatlannak kell maradnia.
- Zárja le a tranzisztort úgy, hogy a fekete szondát a kapuhoz, a pirosat pedig a tranzisztor forrásához köti.
A tranzisztor jó állapotáról az alapján lehet beszélni, hogy a tesztelő állandó feszültségével hogyan tud kinyílni és zárni. Mivel a terepi tranzisztor nagy bemeneti kapacitással rendelkezik, kis időbe telik annak kisütése. Ez a jellemző akkor jelentős, ha a tranzisztort először kinyitják a tesztelő által generált feszültség segítségével (lásd 6. tétel), és rövid ideig végeznek méréseket (lásd 7. és 8. tétel).
A p-csatornás terepi tranzisztor működési állapotának ellenőrzése multiméterrel ugyanúgy történik, mint az n-csatornás. Csak kezdje el a méréseket úgy, hogy a piros szondát a mínuszhoz, a feketét pedig a pluszhoz köti, vagyis változtassa meg a teszter vezetékeinek polaritását az ellenkezőjére.
Bármely tranzisztor állapota, függetlenül a készülék típusától, egyszerű multiméterrel ellenőrizhető. Ehhez egyértelműen ismernie kell az elem típusát, és meg kell határoznia következtetéseinek jelölését. Ezenkívül a dióda folytonossága vagy az ellenállás mérésének módjában megtudja az átmenetek előre és hátra történő ellenállását. A kapott eredmények alapján ítélje meg a tranzisztor jó állapotát.